Ahogy haladtam befelé a Chopin reptérről ( mely akkora, mint a budapesti reptér )a belvárosba a 188-as busszal és bámultam a környéket arra jutottam, hogy kihozva ide 10 budapestit, kb. 9 nem tudná megmondani, hogy nem Budapest egyik külső kerületében van, hanem Lengyelország fővárosában. Megtévesztően egyforma utcák, épületek. Az egyetlen szembetűnő különbség, hogy a legtöbb ház kerítésén tábla jelzi, valamelyik biztonsági cég távfelügyelete alá tartozik. A hasonlóság itt még koránt sem ért véget. Egyik központi utcája az Al. Jerozolimskie-n a pesti belvárost idézi, még akkor is, ha az épületeink nem egyformák és a közepén álló óriási pálmafa picit megzavarja az embert. Nem véletlen a „ Polak, Wegier, dwa bratanki…”, az emberek hasonlóan öltöznek/viselkednek, mint mi itthon. Ha a magyar nőkre azt mondják szépek, szerintem a lengyelekre ez még inkább igaz. Nőként is kifejezetten feltűnt, hogy milyen csinos a lábuk és természetesen szépek. Szerencsére a férfiakkal sincs máshogy, úgyhogy különösen jólesett bámulni őket sétálás közben. Tömegközlekedésük sűrű és jól működik. Minden buszon lehet venni jegyet automatából, a busz ablakán matrica jelzi, hogy készpénzes, vagy bankkártyás-e a lehetőség. A standard jegy ára 4,40 PLN, persze többfajta létezik ( pl : napi jegy 15 PLN,3 napos 30 PLN , stb ). A tájékozódás egyszerű, jól láthatóak az utcanevek, a kereszteződésekben irányító táblák jelzik, melyik irányban melyik utca található. Az óvárosba ( Stare Miasto ) bármelyik irányból, de gyalog érdemes elsétálni. Útközben templomok sokasága, mint ahogy ez a vallásos Lengyelország minden városában így van. Központi tere a Zamkowy, ahol sokan üldögélnek, találkoznak és éttermek veszik körül. Innen indul a régi városfal a kastéllyal és a szépen rendbe tett óvárosi utcákkal. Érdemes kisétálni a folyóparti teraszok egyikére is.

Nekem nagy kedvencem a Kultúrpalota, amit anno kommunista vezetők hivalkodása ihletett és engem leginkább az Empire State Building-re emlékeztet, mintha levágták volna a tetejét és iderakták ( hasonló épülettel Rigában is találkoztam ). Közvetlen mellette egy tetszetős üveg-design-nal kialakított pláza található, boltjai és szolgáltatásai ugyanolyanok, mint bármelyik itthoni plázának. Sőt, ami kellemes meglepetésként ért, az áraik sokszor jóval kedvezőbbek, mint nálunk. Akár egy jeges tea a trafikból, akár egy éttermi étkezés, legalább 10-20%-kal olcsóbb, mint itthon. Valójában eddigi európai utazásaim során itt költöttem legkevesebbet ételre, kb a negyedét, amit ugyanennyi idő alatt Koppenhágában fizettem, pedig mindig jóllaktam. Ugyanez igaz a belépőjegyekre is, akár ezer forint alatt is megnézhetünk egy múzeumot.
Másik nagy kedvencem a Park Lazienkowski pici kastélyaival. A park nagy és gyönyörű, jólesik bolyongani a váratlanul felbukkanó pavilonok között. Emelkedők, lépcsők, sétányok hálózzák be, a kicsi, de vízen álló központi kastély kedves látványa, a sok hattyúval és vadkacsával megnyugtató. A jegy kombinált, amely több épületbe is bejutást enged.
Meg kell említenem még az interaktív és mély hatást keltő, II. Világháborúra emlékező Felkelés Múzeumát , melyre méltán büszkék és amelyben tényleg borzongatóan átéljük az 1944-es ellenállás nehézségeit , emlékeit.
Kellemesebb a léleknek a Chopin múzeum, az elmének a Kopernikus Tudományos Központ szintén interaktív kiállítása lehet.
Tény, hogy Varsó nem egy megapolis, nincs túl sok látnivaló, másfél nap alatt láttam mindent, mégis eddig itt éreztem leginkább otthon ( erényei és hátrányai miatt is ) magam.
Simkó Adrienn